Profi HR-partner képzés négy nap műhelymunkában
Henry Mintzberg egy konferencián kijelentette: „Not human resource but human being!”, azaz, nem emberi erőforrás, hanem emberi lény. Többé nem tekinthetők az emberek olyan egyszerű erőforrásnak, akikkel úgy lehet gazdálkodni, mint például a termeléshez szükséges nyersanyaggal vagy gépekkel. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalat értéke a tudásban van, csak annak, hogy a tudás egy optimalizálható erőforrás. Ragaszkodik-e továbbra is görcsösen a stratégiai HR-partner ahhoz, amihez a HR menedzsernek ragaszkodnia kell? Ha a stratégiai HR-partner kilép az emberi erőforrással való gazdálkodás gondolkodási keretéből, és emberi lényekről gondolkozik, akkor meg kell találnia az arányokat a vállalatot működtetők és a jövőképet alkotók között. Az arányok megtalálásához a HR-partner a következő dilemmákon vajúdhat:
az új fogalmak betolakodása
Az profi stratéga beengedi nem-üzleti diszciplínák fogalmait, melyek újak az üzletelésben, és gyakran merésznek tűnhetnek. Az új fogalmak se nem igazak se nem hamisak, hanem egyszerűen hihetők, és így talán nélkülözhetetlenek is.
a méltóság tudatosulása
A méltóságot sárba lehet taposni, ki lehet gúnyolni, de elvenni csak akkor lehet, ha megadja magát. Ha érdekel minket egy másik ember, akkor odafigyelünk méltóságának határaira, és elvárjuk tőle, hogy ő se feszegesse túl távolira a mi méltóságunk határait.
az új kontextus születése
Egy szakma nyelve akkor válik anyanyelvvé, ha az új, néha kétes fogalmakat kontextusba tudjuk tenni. Ez egy rosszulstrukturált folyamat, ahol előnyben részesítjük a történeteket a száraz tényekkel szemben.
a stratégia validálása
A validálás helyett az instant világ modelleket kínál, azonban egy üzleti modell jövőbeni érvényességi tartománya igazolhatatlan. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy egy stratégia jövőjét bárki precízen meg tudja jósolni.