paradigmaváltás

Gyakran hangyaszorgalommal, a járt úthoz ragaszkodva, és kislépésekben is lehet haladni. Néha viszont neki kell rugaszkodni a szakadék átugrásának anélkül, hogy tudnánk, milyen távol van a másik part, és mi van ott.

a HR partner dilemmája: járt vs. járatlan út

A hangyák és a méhek még soha nem hoztak létre nagyszerű művészeti alkotást. Mind több profi-stratéga olyan emberekkel is körülveszi magát, akik nem félnek a járatlan úttól, akikben benne van a tettvágy. A dilemma nem dönthető el se a járt sem a járatlan út javára, hiszen mindkettő nélkülözhetetlen.

Kiszámíthatatlan, hogy mikor értelmes a kis lépés, és mikor az ugrás. „A tettre kész ember gondolkodása szerint nem igaz, hogy minden rendben vagy semmisem működik; ő úgy véli, hogy a világ nagy lehetőségeket illetve nagy veszélyeket tartogat” ( Kotter: Tettvágy).  A járatlan útra nem csak a környezet állapota kényszeríthet, hanem a vállalat értékei is.

A paradigmaváltást a profi-stratéga akkor tudja megcsinálni, ha egyes embereknél a járt, másoknál a járatlan út bejárására megfelelő hangulatot tudnak teremteni a profi HR-partnerrel. A profi HR-partner nem akkor lép fel, amikor már mindenki tisztában van az üzleti tervvel. Amit a raktáros is tud, az őt nem érdekli. A profi HR-partnerben tudatosul, hogy mikor és hol érdemes harcolni a járatlan útért. Nem pusztán váltáson, hanem aránykeresésesen van a hangsúly.